Alapok

Phantasm / Neurotic

Nem: Kandúr
Kor: Felnőtt
Fajta: Macska, orosz kék x bombay
User: DoDo

,, Elméje épp olyan, mint a megjelenése. Sötét, olykor homályos, mégis kőkemény és biztos.(...) És mikor beköszönt a hajnal, ismét minden a régi. Az éjszaka szüleményei eltűnnek, újra önmaga. A belső démon felszívódik, és helyét átveszi egy másik én. "

Jellemzés

Megjelenés: Rövid, fekete bundája időnként szürkéskéken hat, fényviszonyoktól függően. Megjelenése önmagában negatív kisugárzással jár. Termete közepesnek mondható, erős, szívós. A harc közelebb áll hozzá testileg és szellemileg is, mint a gyávaság, meghunyászkodás, vagy a futás. Fején egy zöld szempár helyezkedik el, melyben kitűnően eltudja rejteni minden érzését és gondolatát. A kifejezéstelen arc azonban bármikor átveheti teljes ellentétét; ez az üres tekintet képes átvenni a behízelgő, nyájas, hazug képet is, persze csak ha szükséges.

Tulajdonságok: Kifejezettem nem társasági lény, de nem is magányra teremtett. Mégis az egyedüllét áll hozzá közelebb, s mivel ez az állapot éjszaka könnyebben megvalósítható, gyakran jár-kel az éj leple alatt, általában sötét, eldugott helyeken, teljesen észrevétlenül. Tökéletes alkalom, hogy tisztázza magában a gondolatait, melyre gyakran szükség van, végül pedig vagy sikerül, vagy nem. Nyugodt, nagy tömegben inkább kívülről szemléli a környezetét. Nem kelt nagy feltűnést, tudja, jobb így neki is és a másiknak is, hiszen nem egyszer támadt rá ismeretlenre ok nélkül. Nem gyilkos ösztön ez, hanem puszta kényszer. Ha valamilyen módon mégis kisebb társaságba keveredik, barátságos, s teljesen olyan mintha minden rendbe lenne vele. Legbelül mégis teljes erőből tombol, vasláncon tartja magát egy képzeletbeli karóhoz. Ez a lánc mindaddig ép, amíg az éjszaka folyamán sikeresen végez magával. Elméje épp olyan, mint a megjelenése. Sötét, olykor homályos, mégis kőkemény és biztos. Céltudatos, megállíthatatlan, önkínzó. Az évek során tisztázódott benne, hogy olykor képzeleg és ezt kihasználva gyakran okoz fájdalmat saját magának. Újabb ok a sötét helyek gyakori látogatására, ahol senki sem látja, amint képzelete szüleményei elszabadulnak, és ő helyettük is bántalmazza magát. Rémeket lát, melyek vagy valósak, vagy nem. Menekülne nem létező üldözöjétől, de saját magától is.
És mikor beköszönt a hajnal, ismét minden a régi. Az éjszaka szüleményei eltűnnek, újra önmaga. A belső démon felszívódik, és helyét átveszi egy másik én. Egy nagyon hasonló, mégis közvetlenebb személyiség, aki szívesen tölti idejét erőfitogtatással vagy nőstények társaságában. Aki mintha nem akarná hogy eljőjjön az est, de valami mégis azt súgja neki, "legyen már sötét az ég". Nem kifejezetten falkavezér, de öntörvényű, makacs, forrófejű és nem hagyja hogy parancsolgassanak neki. Olykor a humor és a jókedv is elővirágzik belőle, szükség esetén pedig ügyesen megjátssza magát.
Nagyszerű társaság, amíg elő nem bújik a másik énje. Tudja, egy ilyen helyen az ilyesmi teljesen normális, mégis gyűlöli magát. A hirtelen szemmozgás, idegbeteges rángások azonban mindent elárulnak...

Élet

Történet: Elég érdekes múlt mögé tekinthet vissza. Egy napsütötte délutánon lelte életét, egy csendes kis farmon. Egyetlen testvérével, Phantasmmal, látszólag mindig is nagyon jól kijöttek. Két teljesen különböző, mégis hasonló személyiség voltak. Az egyik a nőstények és a társaság kedvence, a másik egy visszahúzódó, különös egyén. Tökéletes élete volt, leszámítva hogy apját egyáltalán nem ismerte. Az idill azonban néhány hónapon belül teljesen felbomlott. A farmot bezárták, a tulajok elköltöztek, nem tudni miért. Az állatokat, a gépeket, a házat, mindent teljesen magukra hagytak. Anyja jobbnak látta ha ők is eltűnnek, hiszen ha az emberek leléptek, annak oka van, így hát hárman elindultak. Nem tudták merre tartanak, a cél egy távoli hely volt, akár mérföldekkel odébb. A vándorlás azonban igen rövid ideig tartott. Hatalmas vihar csapott le aznap éjjel, a szél fákat csavart ki, házakat emelt a magasba, a villámok erdőket lobbantottak lángra. Egy ilyen erdőbe keveredett a két a kandúr is, s ennek tetejébe egy idegen kutyafalka megtámadta őket. Hiába próbáltak segíteni a harcban, a két fiatalnak végül végig kellett néznie, amint anyjukat élve széttépik. Nem maradt más választásuk, menekülniük kellett, az égő lombok és fatörzsek azonban nem hagytak kiutat. A füst teljesen belepte a környéket, s ebben a kilátástalan helyzetben értelmetlen lett volt küzdeni. A következő pillanatban minden elsötétült, s a következő dolog melyet meglátott, mikor felébredt, egy fényes szoba volt. Egy asztalon feküdt, mellette néhány vakcina, a jobb oldalon pedig óriási szekrények, mind lelakatolva. Maga a helység egyébként teljesen üres volt. Fogalma sem volt hol van, agya teljesen leblokkolt. Aztán hirtelen homályosan, de előjöttek az emlékek. Az egyetlen személy akit azonnal meg akart keresni, az a testvére volt, így a nyitott ajtón keresztül sietősen elindult egy folyosón. Koszos falak és irdatlan bűz mindeütt...szíve jégbe fagyott, mikor megpillantotta a hatalmas, zárt főkapu feletti feliratot: Nightmare Mental Hospital.

Család

Apa: Blood*halott
Anya: Mary*halott
Testvérek: Phantasm, kandúr*halott

Pár: -
Kölykök: -
Egyéb: -

Képek