Témaindító hozzászólás
|
2012.07.14. 05:07 - |

Bármerre is mész a fák egyre sűrűbben nőnek, a látásviszonyok romlanak.
Az eltévedés veszélye egyre csak fenyeget. Ha ide tévedsz add fel a reményt,
hisz itt bármikor eljöhet a vég... |
[44-25] [24-5] [4-1]

Amikor a szuka megpillantotta, már elég közel volt ahhoz, hogy Nick is tudomást szerezzen a jelenlétéről. Oldalra fordította a fejét, hogy lássa a jövevényt. Egy dobermann szuka volt az. Figyelemmel kísérte a mozdulatait és kérdések merültek fel benne.
Akármennyit agyalt volna rajta, a választ csak egy valaki tudta volna megadni. Maga a dobermann.
- Helló szép hölgy. - nyitott végül barátságosan - Mi járatban éppen itt?
|
Ügetése egyenletes volt és nyugodt. Az árnyékok nem rémítették meg, meg sem ijesztették, de gyorsabb menetre ösztökélték. A szellő meglendült kissé, amire Gaya csak egy mély levegővel letudott. Új és ismeretlen szagokat hozott számára, ráadásul egy kutyáét is.~Hamár találkoztam fajtatársal....~gondolta magában, majd "megrántotta" a vállát és elindult a szag forrásának felkutatására.
Jó idő múlva a menetelése átment lépésbe, amely szinte nesztelen volt most bár nem akart csöndes lenni. Közelebb érve egy Berni képe mutatkozott meg, majd elsétált mellette pont a kan háta mögül lépett ki, majd kikerülve tovább haladt és lefeküdt a másik bokor tövébe.A kanra pillantott, de nem szólt hozzá. Fekvése büszke és határozott volt, ami sugárzott is belőle. |

Nem bírt elaludni, nyugtalanul hánykolódott az avaron. Amikor végül mégis elnyomta az álom, nyugtalanító képek gyötörték. Végül újra magához tért és felkönyökölt. Rengeteget mozgott, fizikailag elfáradt. De a monoton vándorlás alatt nem dolgoztatta meg elméjét, egyre csak gyűltek és gyűltek a megválaszolatlan kérdések. Nem volt szívbajos fickó, de sok volt az újdonság a napokban. Kutya legyen a talpán, aki valamilyen módon nem adja ki magából a feszkót.
Maga az erdő nem nyugtalanította, kedvelte a természet közelségét. Már egész kiskorában is, amikor tiltották mindentől, ami egy picit is veszélyt jelenthetett rá. A fenyegetés nem árnyak képében, hanem egy kétlábújéban érkezhet. Esetleg egy kötekedő kan kutya formájában. Ezektől nem fél, de ha bármelyiknek akárcsak a szagát is megérzi, felkészül a harcra.
Pihenő pozícióba feküdt, de éberen őrködött. Fejét a mellső lábain nyugtatta, de füleit hegyezte. Szemhéja félig szép barna szemére csúszott és Nick kényszerítette magát, hogy nyugton maradjon. Izmainak szüksége volt a regenerálódásra. Elméje friss volt és kész új tervek kiötlésére. |

Bármerre is mész a fák egyre sűrűbben nőnek, a látásviszonyok romlanak.
Az eltévedés veszélye egyre csak fenyeget. Ha ide tévedsz add fel a reményt,
hisz itt bármikor eljöhet a vég... |
[44-25] [24-5] [4-1]
|